Szent István motoros
|
Az 1939-ben épült kishajó a Szent Miklós ikertestvére. Főként átkelő- és kirándulóhajóként használták. 1946-ban új 120 lóerős motort építettek bele és a háborúban teljesen elpusztult Sió vízibusz nevét vette fel. Néhány év múlva előbb a Velencei tóra, majd a Dunára került. |
![]() |
| Az 1938-ban épült hajó itt már Sió néven... |
![]() |
| Kikötéshez készülve Balatonlellén... |
![]() |
| Indulásra várva Tihanyban... |
![]() |
| Pihenés a tihanyi kikötőben... |
| Készítésének ideje: | 1938 | Hossza: | 18,5 m |
| Készítésének helye: | ? | Szélessége: | 3,95 m |
| Hajó későbbi neve: | Sió | Oldalmagassága: | - |
| Balatonra kerülésének időpontja: | 1938 | Merülése: | 1,4 m |
| Korszerűsítés ideje: | 1946 | Főgépek típusa: | benzinmotor |
| Balatonról Dunára áthelyezve: | - | Főgépek teljesítménye: | 85 LE |
| Selejtezés időpontja: | ? | Maximális sebessége: | - |
| Szállítható maximális utasszám: | 100 fő | Egyéb érdekesség: |
(A táblázatban található műszaki adatok a hajó 1938-as állapotát tükrözik.)
| Rendkívüli események |